Milyen jövője van a határok nélküli Európa koncepciójának?
Nemzetközi konferencia a határpolitikák és a területi együttműködés perspektíváiról a többszörös válságok korában
Kutatóműhely | 2024. május 16.
Miután a vasfüggöny leomlott, és a volt kommunista blokkban a Maastrichti Szerződés elfogadásának korában beindult a demokratizálódási folyamat, a „Határtalan Európa” és az „egyre szorosabb Unió” koncepciója megvalósíthatónak tűnt a közeljövőben. A schengeni övezeten belüli szabad mozgás hozzájárult ahhoz, hogy Európa jövőjéről egy meglehetősen optimista nézet alakuljon ki, ahol a közigazgatási határok fokozatosan elvesztik jelentőségüket, vagy akár el is tűnnek.
2015 óta a fenti várakozásokkal ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi: a migrációs válság és a terrortámadások 2015-ben és 2016-ban, a Brexit 2020-ban, a COVID-19 válság 2020-ban és 2021-ben, a független Ukrajna elleni orosz invázió 2022-ben, és mindezen válságok társadalmi-gazdasági hatásai a határok újbóli felfedezéséhez vezettek. Ez azt jelenti, hogy e válságok minden egyes összetevője erősítette az EU-n belüli renacionalizáló, deglobalizálódó tendenciákat, amelyeknek legszembetűnőbb eredménye az államhatárok visszaállítása, a határellenőrzési intézkedések és a korábbinál jóval szigorúbb határigazgatás volt.
A fiatal generáció életében először szembesült zárt határokkal a járvány idején. 2 millió határon túli ingázó (sokukat a járvány által leginkább érintett szociális és egészségügyi szektorban foglalkoztatták), több tízezer diák (az úgynevezett „Erasmus babák” is), és több mint 150 millió határ menti ember találta magát egy teljesen új valóságban, amikor a nemzeti kormányok egyik napról a másikra lezárták a határokat.
Ráadásul a 2015-ös migránsválság során nem csak néhány határt zártak le, hanem még új kerítéseket is emeltek, ami az ukrajnai háború miatt folytatódni látszik. Ezek az új tendenciák a schengeni rendszert is megrázták: egyes országok kihasználták a Schengeni Kódexben foglalt idevágó derogációkat, hogy tartósan meghosszabbítsák a adott válság idején visszaállított ellenőrzést. Napjainkban élénk viták zajlanak a tagállamok között a schengeni övezet szigorú szabályainak további enyhítése kapcsán.
Ennek következtében az európai diskurzus alapvetően megváltozott: a határok és határakadályok felszámolása helyett a biztonság kérdése került előtérbe; a határ menti területek további integrációja helyett az új ECBM (Európai Határon Átnyúló Mechanizmus) révén a tagállamok a schengeni szabályok szigorítása mellett döntöttek; az egységes piac további erősítése helyett a nemzeti autarkia ismét lehetőséggé vált…
A fenti jelenségek mindegyike megkérdőjelezi a határok nélküli Európa optimista koncepcióját. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nyitott belső határok, az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítása, a határon átnyúló együttműködés előmozdítása nélkül az európai projekt elveszti értelmét és lendületét. Egyszerűen fogalmazva: az EU jövője határainak jövőjétől függ.
A konferencia célja, hogy rámutasson az európai határon átnyúló együttműködés főbb vívmányaira és eredményeire, valamint az együttműködő partnerek mai kihívásaira, nevezetesen a migrációra, az etnikai és fegyveres konfliktusokra, a schengeni rendszerrel való visszaélésekre stb. Az előadások a tervek szerint megjelennek a 2024-ben induló Journal of Advanced Studies on Borders, Cooperation and Development (ABCD Journal) folyóiratban.
