Polikrízis előtt álló határvidékek a 21. században, A határon átnyúló kapcsolatok ellenálló képessége és jövőbeli perspektívái

Istenes-Benczi Melinda és Gyelník Teodor, a kutatóműhely két tagja, részt vett és előadást tartott a „Polikrízis előtt álló határvidékek a 21. században. A határon átnyúló kapcsolatok ellenálló képessége és jövőbeli perspektívái” című nemzetközi tudományos konferencián. A konferenciát két lengyelországi helyszínen rendezték meg: Wrocławban szeptember 10-én és 11-én, valamint Opoléban szeptember 12-én. 

A konferencia fő célja a polikrízis, a tűrőképesség, a határon átnyúló kapcsolatok és a határon átnyúló együttműködés témaköreinek tudományos megvitatása volt. A polikrízis kérdését Hynek Böhm és Shlomo Hosson egyértelműen meghatározta, miszerint olyan folyamatról van szó, amikor a funkcionális régiók egyszerre néznek szembe párhuzamos kihívásokkal. Napjainkban ezek a kihívások többértékű polimorf formákat ölthetnek, mint például a geopolitikai rivalizálás az egész világon; gazdasági válság; munkanélküliség és társadalmi zavargások; egészségügyi válság, covid-járvány és lezárások; illegális és szabályozatlan migráció; biztonsági kihívások és terrorizmus; a határzárak válsága, a schengeni rendszer gyengülése és az új jelenség, az úgynevezett „Európa erőd” és/vagy a Brexit megjelenése, és ennek az Európai Unióra gyakorolt hatásai. Ezek a többértékű polimorf válságok felerősítik egymást, így mélyebb hatást gyakorolnak a társadalmakra és intézményekre.

A konferencia előadói hangsúlyozták a rugalmasság fontosságát. Ez azt jelenti, hogy a terek specifikusan képesek ellenállni a többértékű „polikrízis” negatív hatásainak. Ezen a ponton több stratégia is szóba került a kihívásokkal való szembenézés érdekében, mint a régiók és intézmények prevenciós intézkedéseinek növelése, a terek közötti hálózati kapcsolatok elmélyítése, tudásátadás vagy válságkezelési stratégiák elsajátítása az üzleti környezetből.

A polikrízis és a reziliencia kutatása rendkívül fontos a határtudomány szempontjából, mivel óriási hatást gyakorolnak a határátjárhatóságra, a határon átnyúló együttműködésre és kapcsolatokra. A cél, hogy megakadályozzuk a válság átgyűrűző hatását a határstruktúrákra, és megakadályozzuk az esetleges válságok miatti határzárakat vagy határkorlátozásokat. A határon átnyúló kapcsolatok, valamint a határon átnyúló nyitott és szabad mozgás számos okból fontosak, például az egészségügyi dolgozók határon átnyúló mozgása számos állam egészségügyi rendszerének lényeges eleme, és egy határzár könnyen veszélybe sodorhatja az egészségügy működése. Sőt, a gyakran ünnepelt európai béke is a szomszédos nemzetállamok közötti nyugodt határviszonyokra épül, így a határvidékek nem csak konfliktusok lehetséges forrásai, hanem béketeremtő terek is, amelyek alkalmasak a kölcsönös bizalom előmozdítására.

Szóba került továbbá a legveszélyesebb határgátlási folyamat, a „mentális határképzés” (mental bordering). Ez azt jelenti, hogy a határok nem csak fizikai formákban öltenek testet, mint például a határzárak vagy a határellenőrzések formájában, hanem az emberek mentális terében, gondolkodásában és képzeletében is könnyen meghúzhatók a határok. A mentális határvonal e formája a legidőtlenebb és legnehezebben dekonstruálható, hiszen el kell távolítani a negatív előítéleteket, a gyűlöletet, a transzgenerációs sebeket és/vagy módosítani kell az adott nemzet identitáskeretét. Ez a dekonstrukció rendkívül energiaigényes, mert az „Én” identitáskerete gyakran a szomszédos „Másik” ellenében épül fel, ahogy ezt Jean-Paul Sartre is megjegyzi írásaiban: „Megszáll a Másik; a Másik tekintete formálja testemet meztelenségében, megszületésre készteti, megformázza, olyannak állítja, amilyen, olyannak látja, amilyennek soha nem fogom látni. A Másik titkot rejt – annak a titkát, ami én vagyok.”

A kutatóműhely tagjai 2023. szeptember 12-én tartottak előadást Opole-ban, a „Határok diskurzusai és narratívái” című panelben. Kutatásukat „W/ordering in the EU. Changes of European discourse on migration” címmel mutatták be. Az előadás a migrációs válság biztonságpolitikai szempontú vizsgálatára fókuszált szoros összefüggésben a b/ordering-borderism jelenséggel. A kutatás során alkalmazott módszertan bemutatása mellett, a hallgatóság megismerhette egyrészt az Európai Bizottság elnökeinek beszédeiben megjelenő narratívák változásait, illetve a narratívák és a szóhasználat változásait az Európai Unió államaiban a 2015 és 2022 közötti uniós dokumentumokat alapul véve. Az eredményeket SpeakAI (hangulatelemzés) és MAXQDA (szófelhő, interaktív szó fa stb.) szoftwerek használatával előállított grafikonok illusztrálták.

A konferencia az említett témákon túlmenően olyan témák széles skálájára reflektált, mint az időskori migráció, identitásstruktúrák, biztonságpolitika az orosz és fehérorosz határon, az ukrajnai háború következményei, euroszkepticizmus, biopolitika, geopolitika, migráció , derridi „feltétel nélküli vendégszeretet” és sok más határtéma.