A módosított schengeni határ-ellenőrzési kódex – ex post értékelés a határellenőrzések idején

Az Európai Unió lényege a belső piaca, amely a nyitott határokra és a személyek szabad mozgására épül: a schengeni térségre. 2025-ben Schengen fennállásának 40. évfordulóját ünnepeljük. Ahogyan a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex (21) preambulumbekezdése emlékeztet: „Olyan térségben, ahol a személyek szabadon mozoghatnak, a belső határokon bevezetett határellenőrzésnek kivételnek kell maradnia. Határellenőrzést nem szabad pusztán azért lefolytatni, vagy pusztán azért formaságokat előírni, mert egy ilyen határt átlépnek.” Ennek ellenére ritkán volt olyan hosszú a bejelentett határellenőrzések listája, mint napjainkban.

Az Európai Unió számos belső határához kapcsolódó határ menti térségében ma ismét határellenőrzéseket vezetnek be. Ezeken a területeken a határellenőrzés (negatív) hatásai különösen látványosak lehetnek a magas fokú integráció, az intenzív határon átnyúló együttműködés és a mindennapos ingázás miatt. 2024. május 24-én az Európai Unió Tanácsa véglegesen jóváhagyta az új Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet, amely számos – különösen a határ menti térségek szempontjából érdekes – módosítást tartalmaz. A külső és belső határellenőrzésekre vonatkozó módosítások mellett figyelemre méltó, hogy a kódex immár kifejezetten „határon átnyúló” régiókról beszél (megkülönböztetve azokat a „határ menti” régióktól). 2025. január 11-ig a belső határokkal rendelkező tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a területeket, amelyeket – az erős társadalmi és gazdasági kapcsolatokra tekintettel – határon átnyúló régiónak tekintenek, és ezekről értesíteniük kell a Bizottságot. A tagállamoknak ezenfelül fel kell mérniük a határellenőrzések hatásait ezekre a határon átnyúló régiókra.

Az ITEM és a Transfrontier Euro-Institut Network (TEIN) idei közös Cross-Border Impact Assessment-je (határon átnyúló hatásvizsgálata) ex post és ex ante elemzést egyaránt ötvöz. Számos európai határtérséget vizsgál, köztük a Benelux–Németország, a Németország–Franciaország, a Németország–Svájc, a Franciaország–Spanyolország, a Magyarország–Ausztria, valamint a Luxemburg–Németország közötti határszakaszt bemutató esettanulmányokat. A kutatást két fő kérdés vezérli. Először is: milyen jelenlegi hatásai vannak a belső határellenőrzések újbóli bevezetésének a (határon átnyúló) határ menti régiókban, beleértve a különbségeket a magas fokú integrációval jellemezhető eurorégiók és más határterületek között? Ide tartozik annak vizsgálata, hogy a határellenőrzés miként befolyásolja a határon átnyúló ingázást munkavégzés, tanulás vagy szabadidős tevékenységek céljából; megváltoztak-e az utazási idők és a határon átnyúló munkavállalás ösztönzői; milyen hatások érik a határtérségi vállalkozásokat és a mindennapi szolgáltatásokat; valamint hogyan alakul a szomszédos hatóságok és intézmények közötti együttműködés, koordináció és bizalom a gyakorlatban.

Másodszor: milyen potenciális hatásai lehetnek a módosított Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexnek, beleértve az új követelményt a határon átnyúló hatásvizsgálatok elvégzésére? A tanulmány különösen időszerű, mivel egy alulról jövő akadémiai kezdeményezés olyan időszakban, amikor a tagállamoknak első alkalommal kell jogilag kötelező módon értékelniük a belső határellenőrzések valószínűsíthető hatásait a határon átnyúló régiókra. Emellett figyelemre méltó, hogy a „határon átnyúló régió” kifejezés most jelenik meg először uniós jogszabályban. A kutatás egyik központi célja annak feltárása, hogy a tagállamok valóban végzik-e ezeket a hatásvizsgálatokat, és hogy ezek az elemzések mennyiben tükröződnek már a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megküldött értesítésekben. Vizsgálatunk egyúttal segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak, és első eredményeket szolgáltatni egy megfelelő ex ante értékelés keretében.

Forrás: crossborderitem.eu