Beszámoló a kutatóműhely konferenciájáról: A határon átnyúló együttműködés és kormányzás újragondolása a transzformatív folyamatok korában

A Ludovika Közszolgálati Egyetem Közigazgatási és Nemzetközi Tanulmányok Karának Kormányzás és Közpolitika Tanszéke a LUPS-CESCI Határmenti Együttműködések Kutatóműhellyel együttműködve nemzetközi konferenciát szervezett Rethinking Cross-Border Cooperation and Governance in the Era of Transformative Processes címmel 2024. október 16-án . A konferenciának a budapesti Ludovika Főépület Szent Lajos kápolnája adott otthont.

A konferenciát Deli Gergely, a Ludovika Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte a területi együttműködések jelentős szerepét a tagállamok számára hozzáadott érték megteremtésében. Az Európai Unió és tagjai azonban többrétegű válságokkal néznek szembe, többek között a migrációs válsággal, a Brexittel, a világjárvánnyal, a társadalmi-gazdasági kihívásokkal és az Oroszország és Ukrajna közötti háborúval. Ezek a válságok vitákat váltottak ki az államhatárok és a határellenőrzés újbóli bevezetéséről, amely fejlemények eredményeként a határon átnyúló együttműködés értékes és fontos eszközként jelenik meg az Európai Unión belüli újbóli határrendezési folyamatok negatív hatásainak enyhítésére.

A konferencia első részében előadások hangzottak el. Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az Európai Területi Társulás (ETT) eszközének pozitív szerepét emelte ki. Ez egy olyan jogi eszköz, amely jogi személyiséget és keretet biztosít az európai önkormányzatok és régiók együttműködéséhez, lehetővé téve az uniós források hatékony felhasználását. Magyarország huszonöt ETT létrehozásában vett részt, amelyek közül huszonegy magyar székhellyel jött létre; jelenleg további két ETT megalakulása van folyamatban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy vannak olyan érett ETT-k, amelyek nemcsak a különböző pályázatokon való részvételre, hanem a pénzeszközök kezelésére és a programkeretek megvalósítására is képesek, így támogatva az önkormányzatokat és a kisebb civil szervezeteket. Mindazonáltal a határon átnyúló együttműködés területén jelenleg némi stagnálás tapasztalható a többszörösen összekapcsolódó válságok miatt. Az előadó örömét fejezte ki, hogy ez a konferencia megfelelő teret biztosított a téma és a határon átnyúló együttműködés jövőbeli kilátásainak megvitatására.

Ricardo Ferreira, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának munkatársa hangsúlyozta, hogy az EU határ menti régiói azok a területek, ahol az európai projekt a legkézzelfoghatóbban megtapasztalható. Ezekben a régiókban él az EU lakosságának 30%-a, azonban ezek a régiók jelentős diszkriminatív elemeket tapasztalnak. Az egyes határrégiók közötti adminisztratív, jogi és egyéb akadályok komoly hatással vannak, nevezetesen megakadályozzák, hogy ezek a régiók teljes mértékben kihasználják fejlődési potenciáljukat, ami miatt gyakran alulteljesítenek. Ezen akadályok csupán egyötödének megszüntetése azonban 2%-os GDP-növekedést eredményezhetne a határ menti régiókban és 1 millió új munkahely létrehozását jelentené. Ferreira kiemelte továbbá a b-solutions kezdeményezés fontos szerepét, amelyet az Európai Bizottság az Európai Határrégiók Szövetségével (AEBR) együttműködésben indított az Európai Unión belüli határon átnyúló együttműködést akadályozó jogi és adminisztratív akadályok felszámolása érdekében. A fő cél az, hogy azonosítsák és megoldják azokat a konkrét problémákat, amelyek akadályozzák a régiók közötti hatékony, határon átnyúló együttműködést, ezáltal javítva a határ menti régiók mindennapi életét, és biztosítva, hogy az emberek és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az egységes piac előnyeit, annak ellenére, hogy az országhatárok mentén helyezkednek el.

Daniel Klimovsky, a Comenius Egyetem Politikatudományi Tanszékének munkatársa arról beszélt, hogy újra kell gondolni a határon átnyúló együttműködés elemeit. Előadásában megvizsgálta e kezdeményezések céljait és tényleges igényeit. Kutatásában hangsúlyozta, hogy a  projektek ritkán foglalkoznak valódi helyi igényekkel, és ritkán támogatják a működő helyi közösségeket. Következésképpen sürgősen újra kell gondolni a településközi együttműködést, és a bevett együttműködési kliséken túlmutató valódi igényeket kell azonosítani.

A konferencia második részében egy panelbeszélgetésen a határon átnyúló együttműködés a gyakorlatban került górcső alá Közép- és Kelet-Európában. Martin Lačný, a Prešovi Egyetem Politikatudományi Intézetének munkatársa a szlovák és ukrán határ menti együttműködés gyakorlatáról beszélt. Bemutatta egy olyan új kutatási eszköz tervezését, amely képes információt nyújtani a határ menti régiók stabilitásának, biztonságának és regionális fejlődésének humán aspektusairól. Megemlített egy érdekes mérőszámot is, nevezetesen az ok-okozati életelégedettségi indexet, amely a határ menti régiókhoz igazítva számszerűsíti a jelenlegi helyzetet, miközben megfelelő összehasonlítási alapként szolgál az ismételt értékelésekhez. Előadásában kiemelte a határon átnyúló együttműködés legjelentősebb akadályait, mint például a korrupció, a bürokratikus eljárások, a vámtisztviselők hozzáállása, a nemzeti kormányok nem megfelelő támogatása a határon átnyúló együttműködéshez, valamint a nem megfelelő vasúti összeköttetés. Emellett a határon átnyúló együttműködés jövőbeli kilátásait is elemezte, beleértve az ukrán jogszabályok szükséges módosításainak gyors és hatékony végrehajtását, a vállalkozások védelmére vonatkozó elégtelen jogi szabályozás optimalizálását, az intézményi környezet és a közigazgatás javítását, az ukrán-szlovák határigazgatás ésszerűsítését, valamint a szlovákiai szervezetek bevonását az ukrán újjáépítési terv végrehajtásába.

Újvári-Tămaș Enya, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Európai Paradigma Doktori Iskola, Európai Tanulmányok Karának doktorandusza a határon átnyúló együttműködési gyakorlatokról beszélt a román és magyar határ menti területeken. Előadása a jelenlegi határon átnyúló együttműködéseket a határok történelmi kontextusában (trianoni szerződés, zárt határok szigorú ellenőrzéssel és minimális/helyi határforgalom) igyekezett keretbe foglalni. Emellett hangsúlyozta a schengeni kérdés fontosságát Románia számára, megjegyezve, hogy Románia 2011 óta megfelel a technikai kritériumoknak.

Yuliia Fetko, az Ungvári Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének munkatársa az ukrajnai helyi és regionális hatóságok közötti határon átnyúló együttműködésről beszélt. Bemutatta a határon átnyúló együttműködés elemeit (közös projektek megvalósítása, megállapodások és az együttműködés intézményi keretei) az ukrán-magyar, ukrán-szlovák, ukrán-román és ukrán-lengyel határokon. Ezen túlmenően felvázolta a határon átnyúló együttműködés erősítésének több irányát, mint például a különböző akadályok leküzdésére irányuló erőfeszítések folytatása, az európai és ukrán helyi és regionális hatóságok közötti meglévő megállapodások újraaktiválása, új megállapodások megkötésének megkönnyítése és/vagy új ETT-k létrehozásának előmozdítása Ukrajna határain, egyéb javaslatok mellett.

Ocskay Gyula, a CESCI főtitkára és a magyarországi határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó LUPS-CESCI kutatóműhely tagja a szlovák-magyar határon átnyúló kormányzásról tartott előadást. Felvázolta az átjárhatóság és a határigazgatás változásait 1920-tól (a határkijelölés idejétől) napjainkig, a személyek szabad mozgását biztosító schengeni térség működésére összpontosítva. Előadása a témák széles skáláját ölelte fel, különös tekintettel a közúti határátkelők számának változásaira, a szomszédos országokkal folytatott külkereskedelem változásaira, a határon átnyúló együttműködés fejlődésére, az együttműködési eszközökre (mint például a kétoldalú megállapodások és a vegyes bizottságok), az eurorégiók és az ETT-k működésére. Végezetül egy fontos üzenetet hangsúlyozott, nevezetesen azt, hogy a meglévő akadályok, kihívások és a határok újrarajzolásának és az újraállamosítás irányába mutató tendenciák ellenére sem szabad feladni.

A konferencia élénk vitával zárult, amelyet Dr. Istenes-Benczi Melinda, a kutatóműhely egyik tagja vezetett. A részt vevő diákok lehetőséget kaptak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel az előadóknak, aminek eredményeképpen a határon átnyúló együttműködés jogi aspektusaitól kezdve a határokat érintő aktuális geopolitikai kérdésekig számos témát érintettek a résztvevők. A konferenciát hivatalosan Dr. Fejes Zsuzsanna, a kutatóműhely vezetője zárta, aki zárszavában összegezte a nap tanulságait és vitás kérdéseit.